Az iskoláról...

A hegysúri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola szép és eredményes múlttal rendelkezik.
Az ún. régi alapiskola múltja az 1906-os évre nyúlik vissza. Az első kinevezett tanító Juraj Vasilčin volt. Az 1933/34-es tanévtől két magyar és egy szlovák osztály nyílt. 1938-tól 1945-ig az iskoláról nincsenek hozzáférhető adatok. 1946. január 28-án az iskola szlovák tannyelvű intézményként működött. A tanító Imrich Strelka volt. 1950/51-es tanévben újra megnyílt a magyar tanítási nyelvű iskola.

Az iskola régi épülete

Az új iskola építése 1972-ben kezdődött, amely 1974. január 3-án lett átadva. Az 1978/1979-es tanévtől működik az iskolai klub is. Iskolánk részét képezi az étkezde, a tornaterem , sportpálya. Az épületet nagy kiterjedésű park veszi körül.

Az iskola új épülete

Jelenleg az oktatás két osztályban történik két pedagógussal és egy nevelőnővel.
Az alapismeretek oktatásán kívül törekszünk a tehetségek minél korábbi felismerésére, ugyanakkor megpróbáljuk felzárkóztatni a nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű tanulókat is. Ezt a célt szolgálja sport- és kultúrális rendezvényeink és szakköreink: számytástechnikai szakkör, irodalmi szakkör, angol nyelv szakkör. Tehetséges tanulóink számos színvonalas, járási és kerületi szintű versenyken képviselik iskolánkat kitűnő eredményekkel.
A Pázmány Péter Alapítvány támogatását kihasználva tanulóink tanszercsomagot és tornaruhát is kapnak.
Arra törekszünk, hogy iskolánk a lehető legjobbat nyújtsa gyermekeink számára. Ennek érdekében a pedagógusokon kívül a szülőknek és a fenntartói jogkörökkel felruházott önkormányzatnak is a tőle lehető legtöbbet kell nyújtania. E területen is elégedettek lehetünk, hiszen iskolánk és a szülők, illetve az önkormányzat között kitűnő az együttműködés. Ezt az együttműködést szeretnénk továbbfejleszteni, hogy a legjobb feltételeket biztosíthassuk diákjaink számára.
Reméljük, hogy az iskola és tanulóink érdekében kifejtett igyekezetünk mindig sikeres lesz, és hogy ennek fejében mindig elég erővel és kitartással rendelkezünk majd.

„Erős várunk az anyanyelvünk, ez kétségtelen.
De megfordítva is éppúgy igaz: addig óv bennünket, míg mi is féltve vigyázunk rá."